- 01.11.2021
- Írta: Támogató
- Kategória: Cikkek

A zártkörű elhelyezés részvények vagy kötvények értékesítése előre kiválasztott befektetőknek és intézményeknek, nem pedig a nyílt piacon. Ez a kezdeti nyilvános ajánlattétel (IPO) alternatívája a terjeszkedéshez tőkét bevonni kívánó társaságok számára.
A zártkörű kibocsátási programokban részt vevő befektetők között gazdag egyéni befektetők, bankok és más pénzintézetek, befektetési alapok, biztosítótársaságok és nyugdíjalapok szerepelnek.
A zártkörű kibocsátás egyik előnye a viszonylag kevés szabályozási követelmény.
Zártkörű kihelyezés /gyakran hívják HYIP High Yield Investment Program/
FŐBB FELVÉTELEK
- A zártkörű kibocsátás értékpapírok értékesítése előre meghatározott számú magánszemélynek és intézménynek.
- A zártkörű kibocsátások viszonylag szabályozatlanok a nyílt piaci értékpapír-eladásokhoz képest.1
- A magánértékesítés ma már gyakori az induló vállalkozásoknál, mivel ez lehetővé teszi a vállalat számára, hogy megszerezze a növekedéshez szükséges pénzt, miközben elhalasztja vagy lemond az IPO-ról.
A zártkörű kihelyezés megértése
A zártkörű kibocsátásokra minimális szabályozási követelmények és szabványok vonatkoznak, annak ellenére, hogy az IPO-hoz hasonlóan értékpapírok értékesítését is magában foglalja. Az eladást nem is kell regisztrálni az Egyesült Államokban Értékpapír- és Tőzsdefelügyelet (SEC). A társaságnak nem kell tájékoztatót adnia a potenciális befektetőknek, és a részletes pénzügyi információkat nem lehet nyilvánosságra hozni.1
A részvények nyilvános tőzsdén történő értékesítését az 1933-as értékpapírtörvény szabályozza, amelyet az 1929-es piaci összeomlás után fogadtak el annak biztosítására, hogy a befektetők megfelelő tájékoztatást kapjanak az értékpapírok vásárlásakor.2 Ennek a törvénynek a D. rendelkezése a zártkörű kibocsátások regisztrációs mentességét írja elő.3
Ugyanez a szabályozás lehetővé teszi a kibocsátó számára, hogy értékpapírokat adjon el a befektetők előre kiválasztott, meghatározott követelményeknek megfelelő csoportjának. A tájékoztató helyett a zártkörű kibocsátásokat zártkörű kibocsátási memorandum (PPM) segítségével értékesítik, és nem forgalmazhatók széles körben a nagyközönség számára.4
Kimondja, hogy csak akkreditált befektetők vehetnek részt.4 Ide tartozhatnak olyan magánszemélyek vagy jogi személyek, mint például kockázati tőketársaságok, amelyek megfelelnek a SEC feltételeinek.
A zártkörű elhelyezés előnyei és hátrányai
A zártkörű kibocsátás az induló vállalkozások finanszírozási forrásszerzésének általános módja lett, különösen az internetes és a pénzügyi technológiai szektorban. Lehetővé teszik ezeknek a vállalatoknak a növekedést és fejlődést, miközben elkerülik az IPO-val járó nyilvános ellenőrzés teljes fényét.
A zártkörű kibocsátások vásárlói magasabb hozamot követelnek, mint amennyit a nyílt piacokon kaphatnak.
Például a Lightspeed Systems, egy austini székhelyű vállalat, amely tartalomvezérlő és -figyelő szoftvereket készít közép-12-es oktatási intézmények számára, 2019 márciusában egy meg nem nevezett összeget gyűjtött össze egy zártkörű, D sorozatú finanszírozási körben.5 6 A pénzt vállalkozásfejlesztésre szánták.7
Gyorsabb folyamat
Mindenekelőtt egy fiatal vállalat maradhat magánszervezet, elkerülve az IPO-t követő számos szabályozást és éves közzétételi kötelezettséget. A zártkörű kibocsátások enyhe szabályozása lehetővé teszi a társaság számára, hogy elkerülje a SEC-nél történő regisztráció idő- és költségráfordítását.4 1
Ez azt jelenti, hogy a jegyzési folyamat gyorsabb, és a társaság hamarabb megkapja a finanszírozást.
Ha a kibocsátó kötvényt ad el, elkerüli a kötvényügynökség hitelminősítésének megszerzéséhez szükséges időt és költséget is.
A zártkörű kibocsátás lehetővé teszi a kibocsátó számára, hogy összetettebb értékpapírt adjon el olyan akkreditált befektetőknek, akik tisztában vannak a lehetséges kockázatokkal és hasznokkal.
Igényesebb vevő
A zártkörű kötvénykibocsátás vásárlója magasabb kamatot vár, mint amennyit a nyilvánosan forgalomba hozott értékpapíron kereshet.
A hitelminősítés elmulasztásának további kockázata miatt a zártkörű kibocsátású vevő csak akkor vásárolhat kötvényt, ha azt meghatározott fedezet biztosítja.
A zártkörű részvénybefektető magasabb részesedést is követelhet az üzletben, vagy részvényenkénti fix osztalékfizetést.