Regressziós és nem visszterhes kölcsönök lehetővé teszi a hitelezőknek, hogy követelést érvényesítsenek vagyontárgyakra, ha a hitelfelvevők nem teljesítik kötelezettségeiket, és nem fizetik vissza tartozásaikat. A hitelezők birtokba vehetnek minden olyan eszközt, amelyet e kölcsönök biztosítékaként használnak. Sok kölcsönt egy vagy több, meghatározott értékű eszközzel vesznek fel, amelyet a hitelező felvehet, ha a hitelfelvevő nem teljesíti a kölcsönszerződésben meghatározott kötelezettségét.

Az elsődleges különbség a kettő között az, hogy a regressziós kölcsön kedvez a hitelezőnek, míg a nem igényelhető kölcsön a hitelfelvevőnek kedvez. Tehát a regressziós kölcsönök és a vissza nem igényelhető kölcsönök közötti különbség akkor játszik szerepet, ha a fedezet eladása után is tartozik tartozás az adósságra. A visszafizetési kölcsönök lehetővé teszik a hitelezők számára, hogy a hitelfelvevő tulajdonában lévő egyéb eszközök után járjanak, ha a fedezet beszedése után még marad egyenleg. A vissza nem igénylő kölcsönök hitelezőinek viszont tilos a hitelfelvevő egyéb eszközeit követni akkor is, ha a fedezet eladása után fennáll a fennálló egyenleg.